Utolsó nap Chicagoban és hazaút
Itthon vagyunk, új szomszédok vannak, este mikor kidőltünk, nem sokkal később bömbölő zenére ébredtünk, és ma reggel is folytatódik, sajnos Kisgrófóval...
Nagyon jól telt az utolsó napunk Chicagoban. Sajnos kialudni nem tudtuk magunkat, mert nagyon vékonyak voltak az ablakok, kb. olyan volt, mintha nem is lett volna, és az ablak alatti építkezés nagyon hangos volt. Mindegy, azért nem vettük sietősre, tetriszeztünk még kicsit a bőröndökkel, aztán nyakunkba vettük a várost. A bőröndöket a szálláson hagytuk megőrzésre. Először a környéken sétáltunk a Lincoln Parkban. Nagyon jó idő volt, szépen virágzó fák, jó meleg tavaszi idő. Találtunk egy fát, ami tele volt mókusokkal. Mivel elég fürgék voltak, nehéz volt megszámolni, de minimum hatan voltak :) A fürgeség miatt fotózni is nehéz volt őket :) Voltak még a parkban sétáló vadludak, ők is jó fejek voltak.
Most jut eszembe, hogy nem írtam (ha jól emlékszem) a Santa Monica-n fürdőző sirályokról. Az autóból láttuk, hogy a polgármesteri hivatal (vagy valami hasonló) épülete előtt volt egy elég nagy, több lépcsős szökőkút, és este tele volt sirályokkal, konkrétan látszott, ahogy fürdenek benne és nagyon élvezik :) Mi meg a látványt élveztük, viccesek voltak.
Chicagora visszatérve, a szállás elég közel volt a Loop-hoz (belváros), közvetlen metró ment be (barna és lila vonal), kb. fél óra alatt bent is voltunk. Nem volt nagyon komoly célunk, csak mászkáltunk és élveztük az ottlétet meg az időt. Kajáltunk egyet egy Corner Bakery nevű helyen, ami egy lánc, de normálisabb kaják vannak, szendvicsekkel, meg tésztákkal. Nagyon finom a Mac & Tripple Cheese-ük, ami lényegében 3 sajtos sajtos tészta, de a nagyon finom fajtából. És ami még fontos, hogy van rendes kávéjuk!!! Így két hét után először ittunk végre 1-1 rendes eszpresszót. Mr nagyon hiányzott :) Itt kell elmondanom, hogy a szálláson is Nescafé gép volt, és már ott is tudtunk egész rendes kávét inni, csak rosszul volt bekötve, így a kis kávéból nagy lett :)
Kaja közben rájöttünk, hogy egy ilyen Corner Bakeryben ettünk 2013-ban is a hazaút előtt, kár, hogy az út elején ez nem jutott eszünkbe.
Innen kimentünk a Chigago folyóhoz és a partján sétáltunk. Hihetetlen zöld volt a vize, nagyon tetszett. Szent Patrik napon extra zöldre szokták festeni, de ahogy néztük nem kell vele sokat szórakozniuk :) Ez egy netről szedett kép, de kb. mi is hasonlóan láttuk akkor.
Itt azért már kezdett jobban meleg lenni, így kitaláltuk, hogy eszünk egy fagyit a Nutella kávézóban. Arrafelé sétálva láttuk, hogy le van zárva a környék, rendőrök, tűzoltók, meg emberekkel van tele a kordon előtt. Szerencsére a kávézóba még pont be tudtunk menni, és fagyizni is tudtunk. Bent megkérdeztük, hogy mi történik kint, és kiderült, hogy az egyik épület tetejéről leesett valami nagy valami, és most az épület oldalán lóg.
Sétáltunk tovább a Milleneum Parkba, akkor láttuk a lelógó cuccot, a sok tévést, akik tudósítottak, érdekes volt.
A parkban megnéztük megint a Bab-ot, ami egy nagy bab alakú fémszobor, amin szépen tükröződik minden a környékről. Onnan átsétáltunk a Buckingam szökőkúthoz, ami gyönyörű, csak egy baj van vele, hogy nincs árnyék a környéken. Legutóbb is nagyon szenvedtem a tűző napon és most is. Ez a szökőkút látszik amúgy az Egy rém rendes család sorozat kezdő képein is.
Innen még visszamentünk kicsit a Chicago színházig, ahol bementünk még a kedvenc Wallgreensembe apróságokat venni, aztán onnan metróztunk vissza a szállásra. A szállásról taxiztunk megint a reptérre, mert 3 bőrönddel ez így sokkal egyszerűbb és gyorsabb volt.
A lufthansa sajnos nem kompenzált egy jobb hellyel, így egy néni mellett ültünk, és mivel ő jól elüldögélt, mi sem álltunk túl gyakran fel sajnos. A gép maga jó volt, Airbus 350, egyike a legújabbaknak. Nagyon modern, csendes, a levegő is jobb benne, meg környezetvédelmi szempontból is a legjobbak között van. 8óra 40 perc volt az út, és most jó volt, hogy csak 1,5 óra volt átszállásra. Nem tudom, hogy a rövid átszállás, vagy a jobb gép miatt, de most nem érzetem magam annyira nagyon fáradtnak. Aludni most sem nagyon tudtunk.
Sok dolog volt, amit nem írtam le, napközben mindig csomó dolog volt a fejemben, aztán mire a blogoláshoz értem sokat elfelejtettem, de majd aki akar kérdez :) Bocsi, hogy nem volt sok kép, majd facebookon pótlom.
Nagyon jól telt az utolsó napunk Chicagoban. Sajnos kialudni nem tudtuk magunkat, mert nagyon vékonyak voltak az ablakok, kb. olyan volt, mintha nem is lett volna, és az ablak alatti építkezés nagyon hangos volt. Mindegy, azért nem vettük sietősre, tetriszeztünk még kicsit a bőröndökkel, aztán nyakunkba vettük a várost. A bőröndöket a szálláson hagytuk megőrzésre. Először a környéken sétáltunk a Lincoln Parkban. Nagyon jó idő volt, szépen virágzó fák, jó meleg tavaszi idő. Találtunk egy fát, ami tele volt mókusokkal. Mivel elég fürgék voltak, nehéz volt megszámolni, de minimum hatan voltak :) A fürgeség miatt fotózni is nehéz volt őket :) Voltak még a parkban sétáló vadludak, ők is jó fejek voltak.
Most jut eszembe, hogy nem írtam (ha jól emlékszem) a Santa Monica-n fürdőző sirályokról. Az autóból láttuk, hogy a polgármesteri hivatal (vagy valami hasonló) épülete előtt volt egy elég nagy, több lépcsős szökőkút, és este tele volt sirályokkal, konkrétan látszott, ahogy fürdenek benne és nagyon élvezik :) Mi meg a látványt élveztük, viccesek voltak.
Chicagora visszatérve, a szállás elég közel volt a Loop-hoz (belváros), közvetlen metró ment be (barna és lila vonal), kb. fél óra alatt bent is voltunk. Nem volt nagyon komoly célunk, csak mászkáltunk és élveztük az ottlétet meg az időt. Kajáltunk egyet egy Corner Bakery nevű helyen, ami egy lánc, de normálisabb kaják vannak, szendvicsekkel, meg tésztákkal. Nagyon finom a Mac & Tripple Cheese-ük, ami lényegében 3 sajtos sajtos tészta, de a nagyon finom fajtából. És ami még fontos, hogy van rendes kávéjuk!!! Így két hét után először ittunk végre 1-1 rendes eszpresszót. Mr nagyon hiányzott :) Itt kell elmondanom, hogy a szálláson is Nescafé gép volt, és már ott is tudtunk egész rendes kávét inni, csak rosszul volt bekötve, így a kis kávéból nagy lett :)
Kaja közben rájöttünk, hogy egy ilyen Corner Bakeryben ettünk 2013-ban is a hazaút előtt, kár, hogy az út elején ez nem jutott eszünkbe.
Innen kimentünk a Chigago folyóhoz és a partján sétáltunk. Hihetetlen zöld volt a vize, nagyon tetszett. Szent Patrik napon extra zöldre szokták festeni, de ahogy néztük nem kell vele sokat szórakozniuk :) Ez egy netről szedett kép, de kb. mi is hasonlóan láttuk akkor.
Itt azért már kezdett jobban meleg lenni, így kitaláltuk, hogy eszünk egy fagyit a Nutella kávézóban. Arrafelé sétálva láttuk, hogy le van zárva a környék, rendőrök, tűzoltók, meg emberekkel van tele a kordon előtt. Szerencsére a kávézóba még pont be tudtunk menni, és fagyizni is tudtunk. Bent megkérdeztük, hogy mi történik kint, és kiderült, hogy az egyik épület tetejéről leesett valami nagy valami, és most az épület oldalán lóg.
Sétáltunk tovább a Milleneum Parkba, akkor láttuk a lelógó cuccot, a sok tévést, akik tudósítottak, érdekes volt.
A parkban megnéztük megint a Bab-ot, ami egy nagy bab alakú fémszobor, amin szépen tükröződik minden a környékről. Onnan átsétáltunk a Buckingam szökőkúthoz, ami gyönyörű, csak egy baj van vele, hogy nincs árnyék a környéken. Legutóbb is nagyon szenvedtem a tűző napon és most is. Ez a szökőkút látszik amúgy az Egy rém rendes család sorozat kezdő képein is.
Innen még visszamentünk kicsit a Chicago színházig, ahol bementünk még a kedvenc Wallgreensembe apróságokat venni, aztán onnan metróztunk vissza a szállásra. A szállásról taxiztunk megint a reptérre, mert 3 bőrönddel ez így sokkal egyszerűbb és gyorsabb volt.
A lufthansa sajnos nem kompenzált egy jobb hellyel, így egy néni mellett ültünk, és mivel ő jól elüldögélt, mi sem álltunk túl gyakran fel sajnos. A gép maga jó volt, Airbus 350, egyike a legújabbaknak. Nagyon modern, csendes, a levegő is jobb benne, meg környezetvédelmi szempontból is a legjobbak között van. 8óra 40 perc volt az út, és most jó volt, hogy csak 1,5 óra volt átszállásra. Nem tudom, hogy a rövid átszállás, vagy a jobb gép miatt, de most nem érzetem magam annyira nagyon fáradtnak. Aludni most sem nagyon tudtunk.
Sok dolog volt, amit nem írtam le, napközben mindig csomó dolog volt a fejemben, aztán mire a blogoláshoz értem sokat elfelejtettem, de majd aki akar kérdez :) Bocsi, hogy nem volt sok kép, majd facebookon pótlom.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése